-
2024-es európai parlamenti választás Magyarországon
A 2024-es európai parlamenti választás Magyarországon az ötödik ilyen jellegű voksolás az ország történetében. A szavazást 2024. június 9-én tartják.
-
2024-es magyarországi önkormányzati választás
A 2024-es magyarországi önkormányzati választást 2024. június 9-én tartják. A képviselőket és polgármestereket az alaptörvény értelmében kivételesen 4,5 évre (2024 őszétől 2029 tavaszáig) választják.
-
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon
2019-ben európai parlamenti választást tartottak Magyarországon, mely a negyedik ilyen jellegű voksolás volt az ország történetében. A szavazás időpontja 2019. május 26-án volt.
-
A Tisztelet és Szabadság Párt (röviden TISZA Párt, vagy másképpen Tisza Párt, esetleg TISZA) egy magyar politikai párt. Magyar Péter jogász, cégvezető listavezetésével indulni kíván a 2024-es EP választáson. A Talpra Magyarok Közössége néven politikai ernyőszervezetet alapító Magyar számára csatlakozni kellett egy bejegyzett párthoz, hogy elindulhasson az európai parlamenti választásokon.
-
Magyar európai parlamenti képviselők listája (2019–2024)
Az Európai Parlamentbe (EP) a 2019-es európai választásokon összesen 24 magyar nemzetiségű politikus jutott be: 21 Magyarországról, 2 Romániából és 1 Hollandiából. 15 képviselő az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták), 6 a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, 2 az Újítsuk meg Európát frakciójában ül, 1 képviselő független.
-
2019-es magyarországi önkormányzati választás
A 2019-es magyarországi önkormányzati választást 2019. október 13-án tartották. A képviselőket és polgármestereket az alkotmány értelmében 5 évre választották.
-
2022-es magyarországi országgyűlési választás
A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2022. április 3-án. A választással egy időben népszavazást tartottak.
-
A Mi Hazánk Mozgalom (rövidített nevén Mi Hazánk) nemzeti radikális, populista, euroszkeptikus párt Magyarországon. A legtöbb politikai elemző a szélsőjobboldalra helyezi őket, önmeghatározásuk szerint harmadikutasok. A pártot Toroczkai László és több, a Jobbik Magyarországért Mozgalomból kilépő politikus alapította a 2018-as országgyűlési választás után, miután a Jobbik felhagyott a radikális jobboldali ideológiájával.
-
LMP – Magyarország Zöld Pártja
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja (röviden Zöldek) 2009-ben alakult magyarországi politikai párt. Eredeti neve 2020-ig Lehet Más a Politika (röviden LMP) volt. Alapítónyilatkozata szerint a liberális, balközép és közösségelvű konzervatív politikai hagyományokból is építkező, de önmagában koherens, ökológiai és radikális demokrata politikai irányvonalat követ.
-
Helyi önkormányzati választások
Önkormányzati és polgármester-választásokat Magyarországon a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény értelmében (a 2014-es önkormányzati választástól kezdve) ötévente tartanak. Így a legkisebb közös többszörös értelmében 20 évente esik egybe a továbbra is négyévente tartott parlamenti választásokkal (először 2034-ben).
-
A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (parlamenti választások) és a helyi önkormányzati választásokat. A magyarországi választási rendszer része továbbá a Magyarországon tartott európai parlamenti választások során használt rendszer és a kisebbségi önkormányzati választások rendszere, és tágabb értelemben a népszavazások és hasonló kezdeményezések rendszere is. Sajátosan magyar választási rendszernek nevezhető az országgyűlési választások rendszere és az egyes helyi önkormányzatok választására használt egyszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló vegyes választási rendszer, míg más, Magyarországon használt rendszereket világszerte is széles körben használnak.
-
Európai parlamenti választások Magyarországon
Európai parlamenti választásokon az Európai Unió valamennyi tagállamában, köztük Magyarországon is az uniós állampolgárok közvetlenül választják meg az Európai Parlament (EP) képviselőit. A választásokra 5 évente, minden tagállamban közel egyidőben kerül sor, Magyarország területe pedig egy választókerületként funkcionál - a jelen szabályok szerint - 21 képviselőt választanak. A szavazók zárt listákra tudnak szavazni, amelyet rendszerint magyar politikai pártok indítanak, bár a választáson európai pártok is kampányolhatnak.
-
2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság
A 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság vagy egyszerűen Euro 2024 lesz a 17. Európa-bajnokság, amely az UEFA által szervezett, négyévente megrendezésre kerülő Európa-bajnokság a férfi labdarúgó-válogatottak számára. A tornát 2024.
-
2014-es európai parlamenti választás Magyarországon
2014-ben európai parlamenti választást tartottak Magyarországon, mely a harmadik ilyen jellegű voksolás az ország történetében. A szavazás időpontja 2014. május 25-én volt.
-
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista, euroszkeptikus, párt. Ifjúsági szervezete a Fidelitas. 2010 óta Magyarország vezető kormánypártja, szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárttal.
-
Budapest XII. kerülete (összefoglaló nevén a Hegyvidék) a város budai oldalának középső, főképp hegyvidéki területein (a Budai-hegység magaslatain) fekszik. Területe már az őskorban lakott volt. Jelentős részeit erdő borítja, melynek köszönhetően a középkorban az uralkodók közkedvelt vadászterületévé vált: itt alapította meg Mátyás király híres vadasparkját.
-
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (röviden MKKP) 2014 óta bejegyzett párt Magyarországon, azt megelőzően egyesületként működött. Célja, hogy a magyar politikai elitet parodizálva bebizonyítsa működésük visszásságait, bírálva a többi párt korrupt, pénzközpontú működését. Az MKKP működése során intenzíven alkalmazza az utcai művészet kreatív eszközeit, mint például az aszfaltrepedés-színezést.
-
Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
Magyarország államformája 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia.
-
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)
Az Európai Néppárt Képviselőcsoport (angol megnevezése: European People's Party Group) az Európai Parlament jobbközép képviselőcsoportja. Az Európai Néppárt (EPP) tagpártjainak képviselőiből, valamint néhány független képviselőből áll. Ez az egyetlen képviselőcsoport, amely teljes egészében a megfelelő európai pártszövetséget, az EPP-t képviseli.
-
Az Európai Néppárt (angolul European People's Party, a továbbiakban EPP) európai szintű jobbközép politikai párt. Kereszténydemokrata pártok alapították 1976-ban, később konzervatív pártok és más jobbközép irányultságú pártok is csatlakoztak hozzá. Az EPP a legnagyobb európai párt, az Európai Unió (EU) minden szervezetében képviselteti magát, és ugyanígy a legnagyobb párt az Európa Tanácsban is.
-
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. 2022 óta Magyarországon 25 megyei jogú város van: minden vármegyeszékhely Budapesten kívül, és hét további város.
-
Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra. Az Európai Unió Tanácsával, és az Európai Bizottsággal együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Hivatalosan a székhelye Strasbourg, de Brüsszelben is ülésezik.
-
A DK–MSZP–Párbeszéd pártszövetség (hivatalosan: DK, MSZP, Párbeszéd szociáldemokrata-zöld szövetség) egy hosszútávú politikai-stratégiai együttműködés, melyet a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd kötött 2024 tavaszán, válaszul Magyar Péter centrista pártjának mérhető erősödésére. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke 2024. március 28-án jelentette be, hogy a pártszövetség a 2024-es EP- és önkormányzati választáson, valamint a 2026-os országgyűlési választáson is közös listán indul, biztosítva a választóknak egy egységes szociáldemokrata-zöld listát.
-
2018-as magyarországi országgyűlési választás
A 2018-as magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak nyolcadik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2018. április 8-án. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban.
-
2026-os magyarországi országgyűlési választás
A 2026-os magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak tizedik általános parlamenti választása lesz Magyarországon 2026-ban.
-
2009-es európai parlamenti választás Magyarországon
A 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon 2009. június 7-én, vasárnap került megrendezésre. Ez volt a második európai parlamenti választás az országban a 2004-es után.
-
Iborfia község, törpefalu Zala vármegye középső részén, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság szívében, a Göcsej lankái közt. Iborfia a göcseji kultúrtáj aprófalvas, szeres településeinek egyik kevésbé jellegzetes, kevés lakosú példája. Területe igazi zalai dombvidék, amelynek felszíni vizeit több vízfolyás szállítja el.
-
A Párbeszéd – A Zöldek Pártja (röviden Párbeszéd vagy Párbeszéd – Zöldek, korábban PM) 2013-ban alakult magyarországi politikai párt, amely magát baloldali, zöld pártként határozza meg. A pártot a Lehet Más a Politikából kilépett tagok alapították meg, miután az LMP 2013. január 26-ai kongresszusa nagy többséggel megerősítette a novemberi döntést, mely szerint nem lépnek szövetségre az Együtt – a Korszakváltók Pártjával.
-
Budapest főpolgármestere Budapest Fővárosnak a város lakossága által választott első számú vezetője, az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója 1990 óta. 1873 és 1945 között a főpolgármester a kormány képviselőjeként állt a fővárosi törvényhatóság (önkormányzat) élén, a vármegyékhez és a vidéki törvényhatósági jogú városokhoz kinevezett főispánokhoz hasonlóan. A fővárosi törvényhatóság első tisztviselője Budapest polgármestere volt.
-
A Fidesz–KDNP Pártszövetség (korábban: Magyar Szolidaritás Szövetsége) egy jobboldali pártszövetség, amit 2005 december 10-én alapítottak. A két párt a 2006-os országgyűlési választás óta minden választáson közösen indul. A Fidesz–KDNP Szövetség 2010 óta kormányozza Magyarországot, a 2010-es , 2014-es, 2018-as és 2022-es országos választásokon összesen minősített többséget (2/3) szerzett.
-
Magyarországi országgyűlési választások
Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól. Választásokat tartanak még a polgármesterek és helyi önkormányzati képviselők személyének eldöntésére és az európai parlamenti képviselők megválasztására is.
-
2014-es magyarországi országgyűlési választás
A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választást Magyarországon 2014. április 6-án tartották. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, így Orbán Viktor miniszterelnök újabb négy évre kapott megbízást.
-
2014-es magyarországi önkormányzati választás
A 2014-es magyarországi önkormányzati választást 2014. október 12-én (vasárnap) tartották. Ez volt az első olyan önkormányzati választás Magyarországon, melyet az új Alaptörvény szerint tartottak.
-
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (angolul: Progressive Alliance of Socialists and Democrats [S&D]) az európai uniós tagállamok szocialista és hasonló baloldali pártjainak szövetsége és frakciója az Európai Parlamentben. A csoport – különböző elnevezések alatt – az Európai Parlament kezdeti évei (1953) óta létezik. Jelenlegi nevét 2009.
-
2004-es európai parlamenti választás Magyarországon
A 2004-es európai parlamenti választás Magyarországon a 2004-es európai parlamenti választás magyarországi része volt, melynek során megválasztották az Európai Parlament magyarországi képviselőit a 2004–2009-es időszakra. Ez volt az első európai parlamenti választás Magyarországon. Érdekesség, hogy ezen a választáson nyílt először lehetőség a külföldi magyar nagykövetségeken történő szavazásra.
-
Európai Konzervatívok és Reformisták
Az Európai Konzervatívok és Reformisták, gyakran Európai Konzervatívok és Reformerek, jobboldali európai politikai pártok képviselőinek csoportja, parlamenti frakciója az Európai Parlamentben. 2009-ben alakult meg, csatlakozott hozzá többek között a brit Konzervatív Párt, a lengyel Jog és Igazságosság és a Magyar Demokrata Fórum is. Magyar részről Bokros Lajos volt a tagja a képviselőcsoportnak 2009 és 2014 között, őt az MDF képviseletében választották meg.
-
Magyarország kormányfőinek listája
Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én nevezte ki miniszterelnöknek gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.
-
Nemzeti Együttműködés Rendszere
Orbán Viktor miniszterelnök, illetve második kormánya szerint a 2010-es országgyűlési választáson új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek. Ennek a rendszernek az elnevezése a Nemzeti Együttműködés Rendszere, rövidítve: NER. Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését. 2010.
-
A Jobbik – Konzervatívok (röviden Jobbik) jobbközép néppárt, régebben nemzeti radikális párt Magyarországon. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik), mely 2003-ban alakult párttá. Céljaként a „rendszerváltozás befejezését” és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki.
-
Kubatov-listának egy választói adatbázist neveznek, amelyet a Fidesz hozott létre a 2000-es években. A lista névadója a közbeszédben Kubatov Gábor Fidesz-kampányfőnök, pártigazgató, alelnök, akinek a feltételezések szerint meghatározó szerepe lehetett annak kialakításában. A lista léte nem vitatott, a Fidesz szerint legális adatbázisról van szó.
-
Mindenki Magyarországa Néppárt
A Mindenki Magyarországa Néppárt (röviden: MMN) egy magyarországi jobbközép politikai párt, amit Márki-Zay Péter hozott létre 2023. szeptember 16-án, az elvesztett 2022-es országgyűlési választás után.
-
2024-es amerikai elnökválasztás
A 2024-es amerikai elnökválasztás a 60. elnökválasztás lesz az Egyesült Államok történetében. Az érvényes jogszabályoknak megfelelően 2024.
-
Pest vármegye Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége. Északról Szlovákia és Nógrád vármegye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok, délről Bács-Kiskun, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egységet képez, így nem tartozik hozzá.
-
Budapest kerületei Budapest főváros helyi önkormányzati és közigazgatási egységei. Magyarország fővárosa, Budapest kétszintű önkormányzati rendszerrel rendelkezik, 1994 óta 23 kerületre oszlik, ezeket római számokkal jelölik, emellett közülük 20-nak saját (az önkormányzata által megállapított) neve is van. A kerületeknek saját képviselő-testületük és polgármesterük van, míg a teljes főváros élén a főpolgármester áll, képviselő-testülete a Fővárosi Közgyűlés – Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 1/2020.
-
Vona Gábor (született Zázrivecz Gábor, Gyöngyös, 1978. augusztus 20. –) magyar politikus, 2010 és 2018 között országgyűlési képviselő, 2006 és 2018 között a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, a 2010-es, 2014-es és a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon a párt miniszterelnök-jelöltje, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője 2010–2016 között.
