-
Hunyadi János (románul: Ioan de Hunedoara; horvátul: Janko Hunjadi; szerbül: Сибињанин Јанко, átírva: Sibinjanin Janko; törökül: حونیادی یانوش, átírva: Hünyadi Yanoş; Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) magyar hadvezér, az ország egyik leggazdagabb földesura, 1446 és 1453 között a Magyar Királyság kormányzója (régense). Több déli vármegye ispánja, valamint erdélyi vajda.
-
A Hunyadi (stilizálva HUNYADI, nemzetközi címe: Rise of the Raven, német cím: Hunyadi – Aufstieg zur Macht) 2025-ben bemutatott magyar–osztrák életrajzi történelmi sorozat. A produkció Bán Mór azonos című regénysorozata alapján készült, a tévésorozat vezető írója Lengyel Balázs volt. A főbb szerepekben Kádár L. Gellért mint a címszereplő Hunyadi János, Rujder Vivien, Törőcsik Franciska, Mátray László és Fekete Ernő látható.
-
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442.
-
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti hőstörténet részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.
-
Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)
Horogszegi Szilágyi Erzsébet (1410 – 1484 körül) Hunyadi János magyar kormányzó felesége, Hunyadi László horvát bán és I. Mátyás magyar király anyja, Szilágyi Mihály kormányzó testvére.
-
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva. A 800 körül uralkodó Ügyek törzsfőtől 1918. november 13-áig, az utolsó magyar király, IV. Károly jogainak felfüggesztéséig tartalmazza a magyarok uralkodóit, uralkodásuk idejét, koronázásuk idejét és helyszínét, valamint egyéb kiegészítő információkat.
-
III. Vlad havasalföldi fejedelem
III. Vlad, más néven Karóbahúzó Vlad (románul: Vlad Țepeș vagy Cepes vagy Cepelus 'nyársba húzó'), (Segesvár, 1431. november 8. – Bukarest, 1476.
-
Újlaki Miklós (Újlak, 1410 körül – ?, 1477), latinul: Nicolaus Dei Gratia Rex Bosniae, bosnyákul: Nikola Iločki, szerbül: Никола Илочки magyar-horvát főúr, macsói bán, erdélyi vajda, bosnyák király, az ország legnagyobb birtokosainak egyike. Nagyobb birtokai a Szerémségben, a Dunántúlon, a Felvidéken és Szlavóniában voltak. Dédapja, Kont Miklós 1356-tól 1367-ig az ország nádora volt.
-
A Hunyadiak' vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében. A családba tartozó Hunyadi Mátyás király uralkodásával európai mércével is jelentős reneszánsz hatalommá tette a korabeli Magyarországot.
-
Brankovics György szerb despota
Brankovics György (szerbül: despot Đurađ Branković/деспот Ђурађ Бранковић), (1377? – 1456. december 24.) szerb fejedelem 1427-től, despota 1429-től haláláig.
-
Cillei Borbála (1392 – Mělník, Csehország, 1451. július 11.) (németül: Barbara von Cilli; csehül: Barbora Cellská; szlovénül és horvátul: Barbara Celjska) magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense. Luxemburgi Zsigmond második felesége, Cillei Hermann horvát-szlavón bán leánya.
-
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–22. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán a nagy túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd a védőkhöz 12 ezer katonájával időközben csatlakozó Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János 30–35 ezer keresztesével közösen július 21-én, a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
-
Brankovics Mária bosnyák királyné
Brankovics Mária (Szendrő, 1447 – Magyar Királyság, 1498/9), születési neve: Brankovics Ilona, bosnyák nyelven és horvátul: Marija/Mara/Jelena;Branković posljednja bosanska kraljica, szerbül: Марија/Јелена Бранковић, latinul: Maria/Helena Serbica Regina Bosnensis, szerb deszpina, Bosznia utolsó királynéja. II. Manuél bizánci császár dédunokája, II. (Brankovics) Lázár szerb despota lánya, I. Sarolta ciprusi királynő másodfokú unokatestvére, IV. Iván orosz cár nagynénje és V. István magyar király 7. (generációs) leszármazottja.
-
Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet, szűkebb értelemben Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját. A fiatalok Pest jónéhány kávéháza közül, rendszeresen a Pilvax kávéházban gyűltek össze.
-
III. Frigyes német-római császár
III. Frigyes (németül: Friedrich III.; Innsbruck, Osztrák Hercegség, 1415. szeptember 21. – Linz, Osztrák Főhercegség, 1493.
-
A vérhas, más néven dizentéria a vastagbél fertőzéses megbetegedése, amely véres, nyákos hasmenéssel, magas lázzal és hasi görcsökkel jár. Attól függően, hogy milyen kórokozó áll a betegség hátterében, megkülönböztetünk amőbás és bakteriális vérhast. Ezek a betegség akut szakaszában hasonló tüneteket mutatnak.
-
A szendrői vár (szerbül: Cмeдepeвcκa твpђaвa / Smederevska tvrđava) középkori erődítmény a szerbiai Szendrő városában, amely a középkorban a szerb állam ideiglenes fővárosaként szolgált. A háromszög alaprajzú vár 1427 és 1439 között épült Brankovics György szerb despota parancsára, hogy ezzel pótolja a magyarok által elfoglalt Nándorfehérvárt. Az erődöt 1439-ben, majd 1459-ben elfoglaló Oszmán Birodalom később még tovább erősítette a védműveket.
-
Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
-
II. Vlad havasalföldi fejedelem
II. Vlad vagy más néven Sárkány Vlad (románul: Vlad Dracul), (1393 vagy 1397 – 1447. december 7., Bălțeni) Havasalföld (Valachia) fejedelme 1436–1442 és 1443–1447 között. A Basarab család tagja, I. Öreg Mircea fia.
-
Brankovics István szerb despota
VII. Brankovics István vagy Vak Szent István (szerbül: Стефан Бранковић), (1417 – 1476. október 9.) szerb despota 1458-tól 1459-ig. Fivére, Lázár özvegyével, Jelenával, és Angyelovics Mihály vajdával együtt foglalta el a trónt.
-
Edirne (latinul: Hadrianopolis, magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz. Edirne tartomány székhelye és az azonos nevű körzet központja is egyben. Az első világháborúig Adrianople, Hadrianopolis néven emlegették Nyugat-Európában.
-
I. Ferenc József magyar király
I. Ferenc József (németül: Franz Joseph I.; Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916.
-
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott.
-
A magyar labdarúgó-válogatott 1986. március 16-i mérkőzése
A magyar labdarúgó-válogatott barátságos felkészülési mérkőzése Brazília ellen, 1986. március 16-án. A találkozó végeredménye 3–0 lett.
-
Magyarország királya (teljes nevén Magyarország apostoli királya) a Magyar Királyság uralkodó államfőjének címe volt 1000 és 1918 között. Az apostoli király címet XIII. Kelemen pápa hagyta jóvá 1758-ban, és ezt követően Magyarország valamennyi uralkodója használta. Összesen 53 magyar király uralkodott, csaknem 1000 éven át I. Szent Istvántól kezdve IV. Károly királyig, amikor is az Országgyűlés negyedjére is kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.
-
A ketamin jelentős fájdalomcsillapító hatással bíró általános érzéstelenítőszer. Egyéb felhasználásai közé tartozik a szedáció elérése, illetve a fájdalomcsillapítás intenzív ellátás során abban az esetben, ha a beteg barbiturát- vagy opioidérzékeny. A légzésfunkció nem változik a ketamin alkalmazása során, ami értékes érzéstelenítőszerré teszi, viszont dózisfüggően nyugtalanságot és hallucinációkat okozhat.
-
2025-ös Formula–1 világbajnokság
A 2025-ös Formula–1 világbajnokság sorrendben a 76. Formula–1-es szezon lesz. A bajnokságot a Nemzetközi Automobil Szövetség szervezi és bonyolítja le.
-
Brankovics Lázár szerb despota
II. Brankovics Lázár (szerbül: Лазар Бранковић), (1421 vagy 1426 – 1458. január 20.) szerb despota 1456-tól haláláig. Édesapját, Brankovics Györgyöt követte a trónon.
-
A Cilleiek (szlovénül: Celjskih, németül: Cillier), a Stájer Hercegség területéről származó, nagy hatalomra szert tevő főúri család, amely a középkori európai történelemre és a középkori Magyar Királyság története szempontjából is jelentős szereppel bírtak. A család férfi ágon történő kihalása (1456), nyitotta meg végül az utat a Hunyadiak, különösen Hunyadi Mátyás felemelkedéséhez. Hatalmuk csúcsán a Német-római Birodalom fejedelmei, házasságaik révén a bosnyák, lengyel és magyar királyok rokonai.
