-
2026-os magyarországi országgyűlési választás
A 2026-os magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak tizedik általános parlamenti választása lesz Magyarországon, 2026. április 12-én.
-
2022-es magyarországi országgyűlési választás
A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2022. április 3-án. A választással egy időben népszavazást tartottak.
-
Kampánycsendnek a magyar választási jogban a választást megelőző azon időszakot neveztük, amely alatt tilos volt a választópolgárok választói akaratának befolyásolása. A kampánycsend gyakorlati haszna, hogy a szavazók befolyásolása ne történhessen meg közvetlenül a szavazás előtt. Számos ország választási törvényei nem ismerik a kampánycsend intézményét.
-
Nemzeti Együttműködés Rendszere
A Nemzeti Együttműködés Rendszere (röviden: NER) az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt kiépült politikai-gazdasági rendszer, mely 2010 óta áll fenn Magyarországon. A második Orbán-kormány szerint a 2010-es országgyűlési választáson új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek, ez a NER. Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését. A „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés 2010.
-
A Tisztelet és Szabadság Párt (röviden: TISZA, időnként Tisza vagy Tisza Párt) magyarországi jobbközép centrista párt. Elnöke Magyar Péter, alelnökei Tarr Zoltán, Radnai Márk és Forsthoffer Ágnes, tiszteletbeli alapító elnöke pedig Szabó Attila. 2020-ban alapították, de országos jelentőséget 2024-ben szerzett, amikor Magyar Péter listavezetésével elindult az európai parlamenti és Budapesten az önkormányzati választáson.
-
2018-as magyarországi országgyűlési választás
A 2018-as magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak nyolcadik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2018. április 8-án. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban.
-
Közvélemény-kutatások a 2022-es magyarországi országgyűlési választásra
A 2022-es magyarországi parlamenti választás előtt különféle szervezetek végeznek közvéleménykutatást, hogy felmérjék a magyarországi szavazási szándékokat. Az alábbi táblázatokban az úgynevezett biztos pártválasztókra vonatkozó adatok szerepelnek.
-
Magyarország kormányfőinek listája
Ez a szócikk Magyarország kormányfőinek listája, mely tartalmazza a miniszterelnököket, valamint a kormányzó- és minisztertanács elnökeit. Az első felelős kormány feje gróf Batthyány Lajos volt, akit V. Ferdinánd nevezett ki az 1848-as pesti forradalom hatására, a 12 pont egyik követeléseként. A hivatalban lévő miniszterelnök Orbán Viktor, aki 2010 óta vezeti a magyar kabinetet.
-
2014-es magyarországi országgyűlési választás
A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választást Magyarországon 2014. április 6-án tartották. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, így Orbán Viktor miniszterelnök újabb négy évre kapott megbízást.
-
2010-es magyarországi országgyűlési választás
A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után. Sólyom László köztársasági elnök január 22-én tűzte ki a választás napját: az első fordulóra április 11-én, a másodikra április 25-én került sor. A választás eredményeképpen a 4 párt és egy független jelölt jutott be a parlamentbe: Fidesz-KDNP (263 fő), MSZP (59 fő), Jobbik (47 fő), LMP (16 fő) és a független Molnár Oszkár.
-
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista, euroszkeptikus, nemzeti konzervatív párt. A 2010-es évek végétől a radikális és szélsőjobboldali csoportba is kategorizálják. Ifjúsági szervezete a Fidelitas.
-
Országgyűlési egyéni választókerületek listája
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. számú melléklete 106 országgyűlési egyéni választókerületre osztja Magyarország területét.
-
A Mi Hazánk Mozgalom (rövidített nevén Mi Hazánk) nemzeti radikális, euroszkeptikus párt Magyarországon. A legtöbb politikai elemző a radikális jobboldalra vagy inkább a szélsőjobboldalra helyezi őket, önmeghatározásuk szerint harmadikutasok. A pártot Toroczkai László és több, a Jobbik Magyarországért Mozgalomból kilépő politikus alapította a 2018-as országgyűlési választás után, miután a Jobbik felhagyott a radikális jobboldali ideológiájával.
-
2006-os magyarországi országgyűlési választás
A 2006-os magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után az ötödik. A két fordulót 2006. április 9-én és 23-án tartották.
-
A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (parlamenti választások) és a helyi önkormányzati választásokat. A magyarországi választási rendszer része továbbá a Magyarországon tartott európai parlamenti választások során használt rendszer és a kisebbségi önkormányzati választások rendszere, és tágabb értelemben a népszavazások és hasonló kezdeményezések rendszere is. Sajátosan magyar választási rendszernek nevezhető az országgyűlési választások rendszere és az egyes helyi önkormányzatok választására használt egyszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló vegyes választási rendszer, míg más, Magyarországon használt rendszereket világszerte is széles körben használnak.
-
2002-es magyarországi országgyűlési választás
A 2002-es magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a negyedik. Az első fordulót 2002. április 7-én, a másodikat április 21-én tartották.
-
2024-es európai parlamenti választás Magyarországon
A 2024-es európai parlamenti választás Magyarországon az ötödik ilyen jellegű voksolás volt az ország történetében. A szavazást 2024. június 9-én tartották.
-
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (röviden MKKP) 2014 óta bejegyzett párt Magyarországon, azt megelőzően 2010-től egyesületként működött, első megjelenése pedig 2006-ra tehető. Célja, hogy a magyar politikai elitet parodizálva bebizonyítsa működésük visszásságait, bírálva a többi párt korrupt, pénzközpontú működését. Az MKKP működése során intenzíven alkalmazza az utcai művészet kreatív eszközeit, mint például az aszfaltrepedés-színezést.
-
A Class FM magyarországi, országos lefedettséggel rendelkező kereskedelmi rádió volt, 2016-tól 2018-ig internetes rádióadó. Adását 2009. november 19-én kezdte meg, miután tulajdonosai győztesen kerültek ki az ORTT által a korábban a Danubius Rádió által használt frekvenciacsomag használatára kiírt pályázatból.
-
Feröer (más néven Feröer szigetek; feröeriül: Føroyar, dánul: Færøerne) vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent. A Feröer alak a magyar nyelvben a német Färöer alapján alakult ki és honosodott meg, ám vannak javaslatok, amelyek az eredeti kiejtéshez közelebb álló Förojart javasolják használni.
-
Debrecen (németül: Debrezin, latinul: Debretinum vagy Debrecinum, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, az Észak-Alföld központja, Hajdú-Bihar vármegye, a Debreceni járás és a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye székhelye, megyei jogú város. A vármegye lakosságának mintegy 38,2%-a él itt, a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik.
-
Budapest Magyarország fővárosa (1892-től 1949-ig a hivatalos megnevezése: ‘székesfőváros’), egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9. legnépesebb városa. Az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja, emellett Pest vármegye székhelye is, ugyanakkor nem része annak.
-
1998-as magyarországi országgyűlési választás
Az 1998-as magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a harmadik. Az első fordulót 1998. május 10-én, a másodikat május 24-én tartották.
-
Győr (németül: Raab, latinul: Arrabona, Jaurinum, szlovákul: Ráb, horvátul: Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron vármegye és a Győri járás székhelye, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A Dunántúl második és Magyarország hatodik legnépesebb települése, továbbá a Nyugat-Dunántúl legnagyobb és a Dunántúl második legnagyobb közigazgatási területű települése, gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa.
-
Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
Magyarország államformája 1989. október 23. óta köztársaság.
-
Sopron (németül: Ödenburg, horvátul: Šopron, az ókorban latinul: Scarbantia, középkorban latinul: Sepronium, régies német írásmóddal: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye. A Nyugat-Dunántúl harmadik, valamint Győr után megyéje második legnépesebb települése. „A leghűségesebb város” (latinul: Civitas Fidelissima).
-
A fukszia (Fuchsia), avagy Krisztus vércseppje virágos dísznövény, nevét egy német orvos-botanikusról Leonard Fuchs-ról kapta. A növényt Európában mindössze 200 éve ismerik, előfordulása inkább a szubtrópusi éghajlati övezetben jellemző, Közép-, Dél-Amerikában, Új-Zélandon és Tahiti szigetén őshonos. Magyarországon kedvelt szobanövény.
-
1994-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1994-es magyarországi országgyűlési választás a második önálló választás volt a Harmadik Magyar Köztársaság történetében. A választást 1994. május 8-án tartották, a második fordulóra május 29-én került sor.
-
Magyar országgyűlési választási rendszer
A magyar országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy hogyan választják Magyarországon a parlamenti képviselőket. A jelenleg hatályos szavazási rendszer egy kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló vegyes rendszer, ami azt jelenti, hogy a képviselők egy részét egyéni ágon választják (helyi, egymandátumos választókerületekben), egy másik részét pedig kompenzációs listáról a pártlistás szavazatok és az egyéni ágról átvitt töredékszavazatok alapján. Az rendszerváltás idején jóváhagyott, 1989.
