-
2026-os magyarországi országgyűlési választás
A 2026-os magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak tizedik általános parlamenti választása Magyarországon, amelyet 2026. április 12-én tartottak. A választást, kétharmados többséget szerezve az Országgyűlésben, a Magyar Péter által vezetett Tisztelet és Szabadság Párt nyerte meg.
-
2022-es magyarországi országgyűlési választás
A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2022. április 3-án. A választással egy időben népszavazást tartottak.
-
2018-as magyarországi országgyűlési választás
A 2018-as magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak nyolcadik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2018. április 8-án. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban.
-
2002-es magyarországi országgyűlési választás
A 2002-es magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a negyedik. Az első fordulót 2002. április 7-én, a másodikat április 21-én tartották.
-
A Tisztelet és Szabadság Párt (röviden: TISZA, időnként Tisza vagy Tisza Párt) magyarországi jobbközép centrista párt. Elnöke Magyar Péter, alelnökei Tarr Zoltán, Radnai Márk és Forsthoffer Ágnes, tiszteletbeli alapító elnöke pedig Szabó Attila. 2020-ban alapították, de országos jelentőséget 2024-ben szerzett, amikor Magyar Péter listavezetésével elindult az európai parlamenti és Budapesten az önkormányzati választáson.
-
A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (országgyűlési választások) és a helyi önkormányzati választásokat. A magyarországi választási rendszer része továbbá a Magyarországon tartott európai parlamenti választások során használt rendszer és a kisebbségi önkormányzati választások rendszere, és tágabb értelemben a népszavazások és hasonló kezdeményezések rendszere is. Sajátosan magyar választási rendszernek nevezhető az országgyűlési választások rendszere és az egyes helyi önkormányzatok választására használt egyszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló vegyes választási rendszer, míg más, Magyarországon használt rendszereket világszerte is széles körben használnak.
-
2014-es magyarországi országgyűlési választás
A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választást Magyarországon 2014. április 6-án tartották. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, így Orbán Viktor miniszterelnök újabb négy évre kapott megbízást.
-
2010-es magyarországi országgyűlési választás
A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után. Sólyom László köztársasági elnök január 22-én tűzte ki a választás napját: az első fordulóra április 11-én, a másodikra április 25-én került sor. A választás eredményeképpen a 4 párt és egy független jelölt jutott be a parlamentbe: Fidesz-KDNP (263 fő), MSZP (59 fő), Jobbik (47 fő), LMP (16 fő) és a független Molnár Oszkár.
-
Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
Magyarország államformája 1989. október 23. óta köztársaság.
-
Magyar országgyűlési választási rendszer
A magyar országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy hogyan választják Magyarországon a parlamenti képviselőket. A jelenleg hatályos szavazási rendszer egy kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló vegyes rendszer, ami azt jelenti, hogy a képviselők egy részét egyéni ágon választják (helyi, egymandátumos választókerületekben), egy másik részét pedig kompenzációs listáról a pártlistás szavazatok és az egyéni ágról átvitt töredékszavazatok alapján. Az rendszerváltás idején jóváhagyott, 1989.
-
Magyarország kormányfőinek listája
Ez a szócikk Magyarország kormányfőinek listája, mely tartalmazza a miniszterelnököket, valamint a kormányzó- és minisztertanács elnökeit. Az első felelős kormány feje gróf Batthyány Lajos volt, akit V. Ferdinánd nevezett ki az 1848-as pesti forradalom hatására, a 12 pont egyik követeléseként. A hivatalban lévő miniszterelnök Orbán Viktor, aki 2010 óta vezeti a magyar kabinetet.
-
A Mi Hazánk Mozgalom (rövidített nevén Mi Hazánk) nemzeti radikális, euroszkeptikus párt Magyarországon. A legtöbb politikai elemző a radikális jobboldalra vagy inkább a szélsőjobboldalra helyezi őket, önmeghatározásuk szerint harmadikutasok. A pártot Toroczkai László és több, a Jobbik Magyarországért Mozgalomból kilépő politikus alapította a 2018-as országgyűlési választás után, miután a Jobbik felhagyott a radikális jobboldali ideológiájával.
-
Magyarországi országgyűlési választások
Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól. Választásokat tartanak még a polgármesterek és helyi önkormányzati képviselők személyének eldöntésére és az európai parlamenti képviselők megválasztására is.
-
2006-os magyarországi országgyűlési választás
A 2006-os magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után az ötödik. A két fordulót 2006. április 9-én és 23-án tartották.
-
Magyarország köztársasági elnöke
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Ő az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül az első.
-
Országgyűlési egyéni választókerületek listája
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. számú melléklete 106 országgyűlési egyéni választókerületre osztja Magyarország területét.
-
Nemzeti Együttműködés Rendszere
A Nemzeti Együttműködés Rendszere (röviden: NER) az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt kiépült politikai-gazdasági rendszer, mely 2010 és 2026 között óta állt fenn Magyarországon. A második Orbán-kormány szerint a 2010-es országgyűlési választáson új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek, ez a NER. Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését. A „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés 2010.
-
1998-as magyarországi országgyűlési választás
Az 1998-as magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a harmadik. Az első fordulót 1998. május 10-én, a másodikat május 24-én tartották.
-
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista, euroszkeptikus, nemzeti konzervatív párt. A 2010-es évek végétől a radikális és szélsőjobboldali csoportba is kategorizálják. Ifjúsági szervezete a Fidelitas.
-
1990-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. A választás feltételeit, a későbbi 1989. évi XXXIV. törvényt, a nemzeti kerekasztal tárgyalások során dolgozták ki.
-
1994-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1994-es magyarországi országgyűlési választás a második önálló választás volt a Harmadik Magyar Köztársaság történetében. A választást 1994. május 8-án tartották, a második fordulóra május 29-én került sor.
-
Magyarország miniszterelnöke (korábban hivatalosan a Miniszteretanács elnöke) Magyarország kormányfője és a végrehajtó hatalom vezetője. A miniszterelnök vezeti a magyar kormány munkáját, javaslatot tesz a miniszterek kinevezésére, összehívja és irányítja a kormány üléseit, és meghatározza a kormány politikai irányvonalát. A miniszterelnök és a kormány kollektíven tartoznak felelősséggel az Országgyűlésnek és végső soron a választópolgároknak.
-
2024-es európai parlamenti választás Magyarországon
A 2024-es európai parlamenti választás Magyarországon az ötödik ilyen jellegű voksolás volt az ország történetében. A szavazást 2024. június 9-én tartották.
-
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (röviden MKKP) 2014 óta bejegyzett párt Magyarországon, azt megelőzően 2010-től egyesületként működött, első megjelenése pedig 2006-ra tehető. Célja, hogy a magyar politikai elitet parodizálva bebizonyítsa működésük visszásságait, bírálva a többi párt korrupt, pénzközpontú működését. Az MKKP működése során intenzíven alkalmazza az utcai művészet kreatív eszközeit, mint például az aszfaltrepedés-színezést.
-
Kampánycsendnek a magyar választási jogban a választást megelőző azon időszakot neveztük, amely alatt tilos volt a választópolgárok választói akaratának befolyásolása. A kampánycsend gyakorlati haszna, hogy a szavazók befolyásolása ne történhessen meg közvetlenül a szavazás előtt. Számos ország választási törvényei nem ismerik a kampánycsend intézményét.
-
A kétharmados törvények Magyarországon azok a törvények, amelyeket az Országgyűlés csak az országgyűlési képviselők minősített többségének, kétharmadának egyetértésével alkothat meg illetve módosíthat. A kétharmados törvények a Magyar Köztársaság 1990 óta eltelt történetében általában arra jelentettek garanciát, hogy az adott időben fennálló kormány ne tudjon alapvető jogszabályokat megváltoztatni az ellenzék hozzájárulása nélkül. Ez a garancia azonban csak akkor áll fenn, ha a kormány parlamenti többsége kétharmadosnál kisebb.
-
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, rövidítve: MTVA a magyar állam által elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, melynek kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, tevékenységét a vezérigazgató irányítja. 2011. január 1-jén alakult.
-
Országgyűlési választások a Magyar Népköztársaságban
Országgyűlési választásokat a Magyar Népköztársaságban 1949. augusztus 20-a és 1989. október 23-a között nyolc alkalommal tartottak.
-
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
A Demokratikus Koalíció (röviden DK) 2011-ben alakult szociálliberális, Európa-párti magyarországi párt. A Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezetésével távozó politikusok, illetve az őket körülvevő szellemi holdudvar hozták létre. Magát nyugatos, polgári balközépként határozza meg.
-
A választási küszöb (másként parlamenti, kizárási, bekerülési vagy bejutási küszöb) a listás választási rendszerek egyik lehetséges eleme. A bejutási küszöb alapvetően az arányos, valamint a vegyes rendszerekben az egyik szűrőt jelenti a választásokon induló szervezetek számára. Lényege, hogy egy előre meghatározott szavazataránynál alacsonyabb támogatottságot, vagy egy meghatározott szavazatszámnál kevesebb szavazatot megszerző pártok nem részesülhetnek a listás szavazatokért járó mandátumokból.
-
Közvélemény-kutatások a 2022-es magyarországi országgyűlési választásra
A 2022-es magyarországi parlamenti választás előtt különféle szervezetek végeznek közvéleménykutatást, hogy felmérjék a magyarországi szavazási szándékokat. Az alábbi táblázatokban az úgynevezett biztos pártválasztókra vonatkozó adatok szerepelnek.
-
2024-es magyarországi önkormányzati választás
A 2024-es magyarországi önkormányzati választást 2024. június 9-én tartották. A képviselőket és polgármestereket az alaptörvény értelmében kivételesen 4,5 évre (2024 őszétől 2029 tavaszáig) választották.
-
A mandátum (vagy képviselői mandátum) a mai szóhasználatban általában választók általi választással adott megbízatás, cselekvési felhatalmazás illetve ennek a jogi kerete. Ritkábban - létrejöhet választás helyett - delegálással, kinevezéssel vagy megbízatással is. A mandátum lehet szabad vagy kötött.
-
Novák Katalin kegyelmezési ügye
Novák Katalin kegyelmezési ügye (köznyelvben csak kegyelmi ügy vagy kegyelmi botrány) 2024. február 2-án robbant ki, amikor kiderült, hogy 2023-ban Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette Kónya Endrét, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert segédkezett a felettese pedofil bűncselekményeinek eltussolásában azzal, hogy az egyik sértettet a vallomása visszavonására kényszerítette. Az eset jelentős közéleti felzúdulást okozott.
-
A kifejezésről lásd még: Rendszerváltás (egyértelműsítő lap) A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, amely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá változott, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá. A rendszerváltást alapvetően az 1989-es évhez kötik, mivel ebben az évben történtek a legjelentősebb, legemblematikusabb események ezzel kapcsolatban (a Magyar Köztársaság kikiáltása, Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála), de mind az azt megelőző, mind az azt követő években számos lényeges mozzanat játszott szerepet ebben az eseménysorozatban. A rendszerváltás Magyarországon tágabb értelemben olyan eseményt jelöl, mely során a magyar társadalom szerkezete egy adott formáról egy másikra váltott (avagy változott) békés (például: őszirózsás forradalom), vagy erőszakos úton (például: 1848–49-es forradalom és szabadságharc).
-
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Németújvári gróf Batthyány Lajos Ferenc József (avagy Batthyánÿ Lajos. Pozsony, 1807. február 10.
-
Jobbik Magyarországért Mozgalom
A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden Jobbik, 2023 és 2024 között: Jobbik - Konzervatívok) jobbközép néppárt, régebben nemzeti radikális párt Magyarországon. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik IT), mely 2003-ban alakult párttá. Céljaként a „rendszerváltozás befejezését” és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki.
-
Novák Előd Attila (Budapest, 1980. április 25. –) politikus, országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke és frakcióvezető-helyettese, önkéntes tartalékos honvéd főtörzsőrmester, magyar médiavállalkozó, 1999-ben a MIÉP Ifjúsági Tagozat elnöke, 2009–2016 között a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, 2010–2016 között országgyűlési képviselője, 2018.
-
A győzteskompenzáció az egyéni választókerület győztesét jelölő pártnak járó töredékszavazat a magyar országgyűlési választási rendszerben,. A 2011. évi CCIII. törvénnyel jóváhagyott töredékszavazati módszert egyes szerzők negatív töredékszavazati rendszer néven kategorizálták, szemben a "veszteskompenzációval".
-
A D’Hondt-módszer vagy más néven Jefferson-módszer a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. A legmagasabb átlagok módszerek közé sorolható. Nevét Victor d’Hondt belga matematikusról kapta, aki újra felfedezte a módszert, amit Thomas Jefferson amerikai elnök (akkor külügyminiszterként) már korábban feltalált és javasolt az Egyesült Államok képviselőházához a mandátumok elosztására.
-
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja. A KDNP 1989-es újraalapítását követően az 1990-es választáson került kormányra a Magyar Demokrata Fórummal és a Független Kisgazdapárttal koalícióban, majd a 2010-es választások óta immár a negyedik ciklusban jelenleg is kormánypárt a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség mellett. 1944-es alapításakor a párt neve Keresztény Demokrata Néppárt volt, majd 1945-től Demokrata Néppárt néven létezett 1949-es feloszlatásáig.
-
2022–2026 közötti magyar országgyűlési képviselők listája
A magyar Országgyűlés 2022. április 3-án megválasztott képviselőinek listája frakciótagságuk szerint. A rendszerváltás utáni kilencedik Országgyűlés 2022.
