-
2026-os magyarországi országgyűlési választás
A 2026-os magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak tizedik általános parlamenti választása Magyarországon, amelyet 2026. április 12-én tartottak. A választást, kétharmados többséget szerezve az Országgyűlésben, a Magyar Péter által vezetett Tisztelet és Szabadság Párt nyerte meg.
-
A Tisztelet és Szabadság Párt (röviden: TISZA, időnként Tisza vagy Tisza Párt) magyarországi jobbközép centrista párt. Elnöke Magyar Péter, alelnökei Tarr Zoltán, Radnai Márk és Forsthoffer Ágnes, tiszteletbeli alapító elnöke pedig Szabó Attila. 2020-ban alapították, de országos jelentőséget 2024-ben szerzett, amikor Magyar Péter listavezetésével elindult az európai parlamenti és Budapesten az önkormányzati választáson.
-
2022-es magyarországi országgyűlési választás
A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2022. április 3-án. A választással egy időben népszavazást tartottak.
-
Nemzeti Együttműködés Rendszere
A Nemzeti Együttműködés Rendszere (röviden: NER) az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt kiépült politikai-gazdasági rendszer, ami 2010 és 2026 között állt fenn Magyarországon. A második Orbán-kormány szerint a 2010-es országgyűlési választáson új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek, ez a NER. Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését. A „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés 2010.
-
Magyarország kormányfőinek listája
Ez a szócikk Magyarország kormányfőinek listája, mely tartalmazza a miniszterelnököket, valamint a kormányzó- és minisztertanács elnökeit. Az első felelős kormány feje gróf Batthyány Lajos volt, akit V. Ferdinánd nevezett ki az 1848-as pesti forradalom hatására, a 12 pont egyik követeléseként. A hivatalban lévő miniszterelnök Orbán Viktor, aki 2010 óta vezeti a magyar kabinetet.
-
Magyarország köztársasági elnöke
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Ő az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül az első.
-
2018-as magyarországi országgyűlési választás
A 2018-as magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak nyolcadik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2018. április 8-án. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban.
-
2014-es magyarországi országgyűlési választás
A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választást Magyarországon 2014. április 6-án tartották. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, így Orbán Viktor miniszterelnök újabb négy évre kapott megbízást.
-
2010-es magyarországi országgyűlési választás
A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után. Sólyom László köztársasági elnök január 22-én tűzte ki a választás napját: az első fordulóra április 11-én, a másodikra április 25-én került sor. A választás eredményeképpen a 4 párt és egy független jelölt jutott be a parlamentbe: Fidesz-KDNP (263 fő), MSZP (59 fő), Jobbik (47 fő), LMP (16 fő) és a független Molnár Oszkár.
-
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista, euroszkeptikus, nemzeti konzervatív párt. A 2010-es évek végétől a radikális és szélsőjobboldali csoportba is kategorizálják. Ifjúsági szervezete a Fidelitas.
-
Magyarország miniszterelnöke (korábban hivatalosan a Miniszteretanács elnöke) Magyarország kormányfője és a végrehajtó hatalom vezetője. A miniszterelnök vezeti a magyar kormány munkáját, javaslatot tesz a miniszterek kinevezésére, összehívja és irányítja a kormány üléseit, és meghatározza a kormány politikai irányvonalát. A miniszterelnök és a kormány kollektíven tartoznak felelősséggel az Országgyűlésnek és végső soron a választópolgároknak.
-
2006-os magyarországi országgyűlési választás
A 2006-os magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után az ötödik. A két fordulót 2006. április 9-én és 23-án tartották.
-
2002-es magyarországi országgyűlési választás
A 2002-es magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a negyedik. Az első fordulót 2002. április 7-én, a másodikat április 21-én tartották.
-
A Mi Hazánk Mozgalom (rövidített nevén Mi Hazánk) nemzeti radikális, euroszkeptikus párt Magyarországon. A legtöbb politikai elemző a radikális jobboldalra vagy inkább a szélsőjobboldalra helyezi őket, önmeghatározásuk szerint harmadikutasok. A pártot Toroczkai László és több, a Jobbik Magyarországért Mozgalomból kilépő politikus alapította a 2018-as országgyűlési választás után, miután a Jobbik felhagyott a radikális jobboldali ideológiájával.
-
Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
Magyarország államformája 1989. október 23. óta köztársaság.
-
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Németújvári gróf Batthyány Lajos Ferenc József (avagy Batthyánÿ Lajos. Pozsony, 1807. február 10.
-
1998-as magyarországi országgyűlési választás
Az 1998-as magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a harmadik. Az első fordulót 1998. május 10-én, a másodikat május 24-én tartották.
-
Novák Katalin kegyelmezési ügye
Novák Katalin kegyelmezési ügye (köznyelvben csak kegyelmi ügy vagy kegyelmi botrány) 2024. február 2-án robbant ki, amikor kiderült, hogy 2023-ban Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette Kónya Endrét, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert segédkezett a felettese pedofil bűncselekményeinek eltussolásában azzal, hogy az egyik sértettet a vallomása visszavonására kényszerítette. Az eset jelentős közéleti felzúdulást okozott.
-
Magyarországi országgyűlési választások
Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól. Választásokat tartanak még a polgármesterek és helyi önkormányzati képviselők személyének eldöntésére és az európai parlamenti képviselők megválasztására is.
-
A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (országgyűlési választások) és a helyi önkormányzati választásokat. A magyarországi választási rendszer része továbbá a Magyarországon tartott európai parlamenti választások során használt rendszer és a kisebbségi önkormányzati választások rendszere, és tágabb értelemben a népszavazások és hasonló kezdeményezések rendszere is. Sajátosan magyar választási rendszernek nevezhető az országgyűlési választások rendszere és az egyes helyi önkormányzatok választására használt egyszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló vegyes választási rendszer, míg más, Magyarországon használt rendszereket világszerte is széles körben használnak.
-
Magyar országgyűlési választási rendszer
A magyar országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy hogyan választják Magyarországon a parlamenti képviselőket. A jelenleg hatályos szavazási rendszer egy kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló vegyes rendszer, ami azt jelenti, hogy a képviselők egy részét egyéni ágon választják (helyi, egymandátumos választókerületekben), egy másik részét pedig kompenzációs listáról a pártlistás szavazatok és az egyéni ágról átvitt töredékszavazatok alapján. Az rendszerváltás idején jóváhagyott, 1989.
-
1994-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1994-es magyarországi országgyűlési választás a második önálló választás volt a Harmadik Magyar Köztársaság történetében. A választást 1994. május 8-án tartották, a második fordulóra május 29-én került sor.
-
1990-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. A választás feltételeit, a későbbi 1989. évi XXXIV. törvényt, a nemzeti kerekasztal tárgyalások során dolgozták ki.
-
Országgyűlési egyéni választókerületek listája
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. számú melléklete 106 országgyűlési egyéni választókerületre osztja Magyarország területét.
-
2024-es magyarországi önkormányzati választás
A 2024-es magyarországi önkormányzati választást 2024. június 9-én tartották. A képviselőket és polgármestereket az alaptörvény értelmében kivételesen 4,5 évre (2024 őszétől 2029 tavaszáig) választották.
-
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
A Demokratikus Koalíció (röviden DK) 2011-ben alakult szociálliberális, Európa-párti magyarországi párt. A Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezetésével távozó politikusok, illetve az őket körülvevő szellemi holdudvar hozták létre. Magát nyugatos, polgári balközépként határozza meg.
-
2024-es európai parlamenti választás Magyarországon
A 2024-es európai parlamenti választás Magyarországon az ötödik ilyen jellegű voksolás volt az ország történetében. A szavazást 2024. június 9-én tartották.
-
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, rövidítve: MTVA a magyar állam által elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, melynek kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, tevékenységét a vezérigazgató irányítja. 2011. január 1-jén alakult.
-
A kifejezésről lásd még: Rendszerváltás (egyértelműsítő lap) A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, amely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá változott, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá. A rendszerváltást alapvetően az 1989-es évhez kötik, mivel ebben az évben történtek a legjelentősebb, legemblematikusabb események ezzel kapcsolatban (a Magyar Köztársaság kikiáltása, Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála), de mind az azt megelőző, mind az azt követő években számos lényeges mozzanat játszott szerepet ebben az eseménysorozatban. A rendszerváltás Magyarországon tágabb értelemben olyan eseményt jelöl, mely során a magyar társadalom szerkezete egy adott formáról egy másikra váltott (avagy változott) békés (például: őszirózsás forradalom), vagy erőszakos úton (például: 1848–49-es forradalom és szabadságharc).
-
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (röviden MKKP) 2014 óta bejegyzett párt Magyarországon, azt megelőzően 2010-től egyesületként működött, első megjelenése pedig 2006-ra tehető. Célja, hogy a magyar politikai elitet parodizálva bebizonyítsa működésük visszásságait, bírálva a többi párt korrupt, pénzközpontú működését. Az MKKP működése során intenzíven alkalmazza az utcai művészet kreatív eszközeit, mint például az aszfaltrepedés-színezést.
-
A Fekete pillangó (eredeti cím: Black Butterfly) 2017-ben bemutatott amerikai thriller, melyet Brian Goodman rendezett Marc Frydman és Justin Stanley forgatókönyve alapján. A főszerepben Antonio Banderas, Jonathan Rhys Meyers, Piper Perabo, Abel Ferrara, Vincent Riotta és Nathalie Rapti Gomez látható. A filmet 2017.
-
Magyarország egészségügyi minisztereinek listája
Ez a lista Magyarország egészségüggyel foglalkozó minisztereit sorolja fel. Az idők során a minisztérium és így a miniszterek megnevezése is többször változott.
-
A Befolyás-barométer a Szakonyi Péter szerkesztette A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány része. Szakonyi 2002-ben először a Magyar Hírlap kiadásában jelentette meg ezt a kiadványt, melyet 2004 és 2005 között a Manager Magazin, 2006-ban ismét a Magyar Hírlap, 2007-től 2018-ig pedig a Napi Gazdaság, illetve a Napi.hu adott ki. A 100 Leggazdagabb magyar című kiadványt 2019-óta saját kiadásában jelenteti meg Szakonyi Péter.
-
Jobbik Magyarországért Mozgalom
A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden Jobbik, 2023 és 2024 között: Jobbik - Konzervatívok) jobbközép néppárt, régebben nemzeti radikális párt Magyarországon. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik IT), mely 2003-ban alakult párttá. Céljaként a „rendszerváltozás befejezését” és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki.
