-
2026-os magyarországi országgyűlési választás
A 2026-os magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak tizedik általános parlamenti választása Magyarországon, amelyet 2026. április 12-én tartottak. A választást, kétharmados többséget szerezve az Országgyűlésben, a Magyar Péter által vezetett Tisztelet és Szabadság Párt nyerte meg.
-
Magyarország köztársasági elnöke
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Ő az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül az első.
-
A Tisztelet és Szabadság Párt (röviden: TISZA, időnként Tisza vagy Tisza Párt) magyarországi jobbközép centrista párt. Elnöke Magyar Péter, alelnökei Tarr Zoltán, Radnai Márk és Forsthoffer Ágnes, tiszteletbeli alapító elnöke pedig Szabó Attila. 2020-ban alapították, de országos jelentőséget 2024-ben szerzett, amikor Magyar Péter listavezetésével elindult az európai parlamenti és Budapesten az önkormányzati választáson.
-
2022-es magyarországi országgyűlési választás
A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2022. április 3-án. A választással egy időben népszavazást tartottak.
-
Nemzeti Együttműködés Rendszere
A Nemzeti Együttműködés Rendszere (rövidítve: NER) az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt kiépült politikai-gazdasági rendszer, ami 2010 és 2026 között állt fenn Magyarországon. A második Orbán-kormány szerint a 2010-es országgyűlési választáson új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek, ez volt a NER. Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését. A „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés 2010.
-
Magyarország kormányfőinek listája
Ez a szócikk Magyarország kormányfőinek listája, mely tartalmazza a miniszterelnököket, valamint a kormányzó- és minisztertanács elnökeit. Az első felelős kormány feje gróf Batthyány Lajos volt, akit V. Ferdinánd nevezett ki az 1848-as pesti forradalom hatására, a 12 pont egyik követeléseként. A hivatalban lévő miniszterelnök Orbán Viktor, aki 2010 óta vezeti a magyar kabinetet.
-
2018-as magyarországi országgyűlési választás
A 2018-as magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak nyolcadik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2018. április 8-án. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban.
-
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista, euroszkeptikus, nemzeti konzervatív párt. A 2010-es évek végétől a radikális és szélsőjobboldali csoportba is kategorizálják. Ifjúsági szervezete a Fidelitas.
-
2010-es magyarországi országgyűlési választás
A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után. Sólyom László köztársasági elnök január 22-én tűzte ki a választás napját: az első fordulóra április 11-én, a másodikra április 25-én került sor. A választás eredményeképpen a 4 párt és egy független jelölt jutott be a parlamentbe: Fidesz-KDNP (263 fő), MSZP (59 fő), Jobbik (47 fő), LMP (16 fő) és a független Molnár Oszkár.
-
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, rövidítve: MTVA a magyar állam által elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, melynek kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, tevékenységét a vezérigazgató irányítja. 2011. január 1-jén alakult.
-
2014-es magyarországi országgyűlési választás
A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választást Magyarországon 2014. április 6-án tartották. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, így Orbán Viktor miniszterelnök újabb négy évre kapott megbízást.
-
Az Ohridi-tó (macedónul Охридско Езеро / Ohridszko Ezero; albánul Liqeni i Ohrit, gyakran Liqeni i Pogradecit, azaz Pogradeci-tó) a Balkán-félsziget földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava Észak-Macedónia és Albánia határvidékén. A tó sajátos ökoszisztémával rendelkezik, eddig több mint kétszáz csak itt honos endemikus fajt írtak le, s ennek köszönhetően 1979-ben az Ohridi-tó felkerült a UNESCO természeti világörökségi listájára, amelyet 1980-ban Ohrid-régió elnevezéssel kiterjesztettek Ohrid és környéke történelmi és kulturális emlékeire.
-
A Miniszterelnökségnek helyet adó – egykori karmelita kolostor, Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyedben található épület (Színház utca 5–7.). Az épületkomplexum két nagyobb egységből áll: a karmeliták zárt, belső udvarral rendelkező kétemeletes korábbi rendházából, valamint az ennek a déli oldalához épített egyhajós templomépületből. Az épületegyüttes 1725 és 1736 között épült késő barokk stílusban.
-
A Főtér a Magyar Televízió ismeretterjesztő sorozata volt, ami 1999 és 2010 között vasárnaponként futott az MTV 1-en. Minden epizódban egy település vagy tájegységnek a nevezetességeit mutatták be (leginkább Magyarországot), köztük a műemlékeket, néprajzot, a turistalátványosságokat, illetve az adott környék speciális ételeit, de előfordult, hogy egy teljes műsorban a bemutatott településen zajló ünnepségről, vagy más ott zajló nagy eseményről tudósítottak (pl.: a 2001. december 16-i soproni adásban az 1921-es Soproni népszavazás 80 éves évfordulója alkalmából tartott két napos rendezvénysorozatról tudósítottak.
-
Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.
-
Novák Katalin kegyelmezési ügye
Novák Katalin kegyelmezési ügye (köznyelvben csak kegyelmi ügy vagy kegyelmi botrány) 2024. február 2-án robbant ki, amikor kiderült, hogy 2023-ban Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette Kónya Endrét, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert segédkezett a felettese pedofil bűncselekményeinek eltussolásában azzal, hogy az egyik sértettet a vallomása visszavonására kényszerítette. Az eset jelentős közéleti felzúdulást okozott.
-
2006-os magyarországi országgyűlési választás
A 2006-os magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után az ötödik. A két fordulót 2006. április 9-én és 23-án tartották.
-
Cser-Palkovics András (becenevén Cserpa, Cserpal; Székesfehérvár, 1974. szeptember 25. –) magyar jogász, politikus, 2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő, 2010 óta Székesfehérvár polgármestere; 2023-tól az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint 2024-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének ügyvezető alelnöke.
-
2002-es magyarországi országgyűlési választás
A 2002-es magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a negyedik. Az első fordulót 2002. április 7-én, a másodikat április 21-én tartották.
-
A Mi Hazánk Mozgalom (rövidített nevén Mi Hazánk) nemzeti radikális, euroszkeptikus párt Magyarországon. A legtöbb politikai elemző a radikális jobboldalra vagy inkább a szélsőjobboldalra helyezi őket, önmeghatározásuk szerint harmadikutasok. A pártot Toroczkai László és több, a Jobbik Magyarországért Mozgalomból kilépő politikus alapította a 2018-as országgyűlési választás után, miután a Jobbik felhagyott a radikális jobboldali ideológiájával.
-
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Németújvári gróf Batthyány Lajos Ferenc József (avagy Batthyánÿ Lajos. Pozsony, 1807. február 10.
-
1998-as magyarországi országgyűlési választás
Az 1998-as magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a harmadik. Az első fordulót 1998. május 10-én, a másodikat május 24-én tartották.
-
Magyarország miniszterelnöke (korábban hivatalosan a Miniszteretanács elnöke) Magyarország kormányfője és a végrehajtó hatalom vezetője. A miniszterelnök vezeti a magyar kormány munkáját, javaslatot tesz a miniszterek kinevezésére, összehívja és irányítja a kormány üléseit, és meghatározza a kormány politikai irányvonalát. A miniszterelnök és a kormány kollektíven tartoznak felelősséggel az Országgyűlésnek és végső soron a választópolgároknak.
-
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (röviden MKKP) 2014 óta bejegyzett párt Magyarországon, azt megelőzően 2010-től egyesületként működött, első megjelenése pedig 2006-ra tehető. Célja, hogy a magyar politikai elitet parodizálva bebizonyítsa működésük visszásságait, bírálva a többi párt korrupt, pénzközpontú működését. Az MKKP működése során intenzíven alkalmazza az utcai művészet kreatív eszközeit, mint például az aszfaltrepedés-színezést.
-
Németh Zsolt (politikus, 1963)
Németh Zsolt Attila (Budapest, 1963. október 14. –) magyar politikus, közgazdász.
-
1990-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. A választás feltételeit, a későbbi 1989. évi XXXIV. törvényt, a nemzeti kerekasztal tárgyalások során dolgozták ki.
-
1994-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1994-es magyarországi országgyűlési választás a második önálló választás volt a Harmadik Magyar Köztársaság történetében. A választást 1994. május 8-án tartották, a második fordulóra május 29-én került sor.
-
Magyar országgyűlési választási rendszer
A magyar országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy hogyan választják Magyarországon a parlamenti képviselőket. A jelenleg hatályos szavazási rendszer egy kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló vegyes rendszer, ami azt jelenti, hogy a képviselők egy részét egyéni ágon választják (helyi, egymandátumos választókerületekben), egy másik részét pedig kompenzációs listáról a pártlistás szavazatok és az egyéni ágról átvitt töredékszavazatok alapján. Az rendszerváltás idején jóváhagyott, 1989.
-
Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
Magyarország államformája 1989. október 23. óta köztársaság.
-
A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (országgyűlési választások) és a helyi önkormányzati választásokat. A magyarországi választási rendszer része továbbá a Magyarországon tartott európai parlamenti választások során használt rendszer és a kisebbségi önkormányzati választások rendszere, és tágabb értelemben a népszavazások és hasonló kezdeményezések rendszere is. Sajátosan magyar választási rendszernek nevezhető az országgyűlési választások rendszere és az egyes helyi önkormányzatok választására használt egyszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló vegyes választási rendszer, míg más, Magyarországon használt rendszereket világszerte is széles körben használnak.
