A magyar Wikipédia leglátogatottabb szócikkei, naponta frissítve.Tudj meg többet...
2026-os magyarországi országgyűlési választás
A 2026-os magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak tizedik általános parlamenti választása Magyarországon, amelyet 2026. április 12-én tartottak. Az eddigi legmagasabb részvételi aránnyal zárult választást, kétharmados többséget szerezve az Országgyűlésben, a Magyar Péter által vezetett Tisztelet és Szabadság Párt nyerte meg.
A Tisztelet és Szabadság Párt (röviden: TISZA, időnként Tisza vagy Tisza Párt) magyarországi jobbközép centrista párt. Elnöke Magyar Péter, alelnökei Tarr Zoltán, Radnai Márk és Forsthoffer Ágnes, tiszteletbeli alapító elnöke pedig Szabó Attila. 2020-ban alapították, de országos jelentőséget 2024-ben szerzett, amikor Magyar Péter listavezetésével elindult az európai parlamenti és Budapesten az önkormányzati választáson.
A Miniszterelnökségnek helyet adó – egykori karmelita kolostor, Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyedben található épület (Színház utca 5–7.). Az épületkomplexum két nagyobb egységből áll: a karmeliták zárt, belső udvarral rendelkező kétemeletes korábbi rendházából, valamint az ennek a déli oldalához épített egyhajós templomépületből. Az épületegyüttes 1725 és 1736 között épült késő barokk stílusban.
Az Ohridi-tó (macedónul Охридско Езеро / Ohridszko Ezero; albánul Liqeni i Ohrit, gyakran Liqeni i Pogradecit, azaz Pogradeci-tó) a Balkán-félsziget földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava Észak-Macedónia és Albánia határvidékén. A tó sajátos ökoszisztémával rendelkezik, eddig több mint kétszáz csak itt honos endemikus fajt írtak le, s ennek köszönhetően 1979-ben az Ohridi-tó felkerült a UNESCO természeti világörökségi listájára, amelyet 1980-ban Ohrid-régió elnevezéssel kiterjesztettek Ohrid és környéke történelmi és kulturális emlékeire.
2022-es magyarországi országgyűlési választás
A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2022. április 3-án. A választással egy időben népszavazást tartottak.
Nemzeti Együttműködés Rendszere
A Nemzeti Együttműködés Rendszere (rövidítve: NER) az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt kiépült politikai-gazdasági rendszer, ami 2010 és 2026 között állt fenn Magyarországon. A második Orbán-kormány szerint a 2010-es országgyűlési választáson új társadalmi szerződés köttetett, amellyel egy új rendszer megalapításáról döntöttek, ez volt a NER. Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését. A „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés 2010.
Magyarország köztársasági elnöke
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Ő az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül az első.
A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom célja olyan strukturált katolikus szakmai hálózat létrehozása, amely a társadalom számára láthatóvá teszi a keresztény értékeket, a különböző szervezeteknek teret ad az együttműködésre, üzeneteik szélesebb körben történő tolmácsolására. Célja a Magyar katolikus egyház irányítása mellett az egyházi és civil szervezetek összefogásának elősegítése, ezen szervezetek élő hálózatának kiépítése. Létrehozni és működtetni egy katolikus társadalmi civil központot, mely teret ad a közös gondolkodásnak és a párbeszédnek.
Magyarország kormányfőinek listája
Ez a szócikk Magyarország kormányfőinek listája, mely tartalmazza a miniszterelnököket, valamint a kormányzó- és minisztertanács elnökeit. Az első felelős kormány feje gróf Batthyány Lajos volt, akit V. Ferdinánd nevezett ki az 1848-as pesti forradalom hatására, a 12 pont egyik követeléseként. A hivatalban lévő miniszterelnök Orbán Viktor, aki 2010 óta vezeti a magyar kabinetet.
2018-as magyarországi országgyűlési választás
A 2018-as magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak nyolcadik általános parlamenti választása volt Magyarországon 2018. április 8-án. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban.
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista, euroszkeptikus, nemzeti konzervatív párt. A 2010-es évek végétől a radikális és szélsőjobboldali csoportba is kategorizálják. Ifjúsági szervezete a Fidelitas.
2010-es magyarországi országgyűlési választás
A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után. Sólyom László köztársasági elnök január 22-én tűzte ki a választás napját: az első fordulóra április 11-én, a másodikra április 25-én került sor. A választás eredményeképpen a 4 párt és egy független jelölt jutott be a parlamentbe: Fidesz-KDNP (263 fő), MSZP (59 fő), Jobbik (47 fő), LMP (16 fő) és a független Molnár Oszkár.
2014-es magyarországi országgyűlési választás
A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választást Magyarországon 2014. április 6-án tartották. A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, így Orbán Viktor miniszterelnök újabb négy évre kapott megbízást.
Cser-Palkovics András (becenevén Cserpa, Cserpal; Székesfehérvár, 1974. szeptember 25. –) magyar jogász, politikus, 2006-tól 2014-ig országgyűlési képviselő, 2010 óta Székesfehérvár polgármestere; 2023-tól az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint 2024-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének ügyvezető alelnöke.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) 1996-ban alapított Kárpát-medencei tehetséggondozó intézmény, amely az általános iskola felső tagozatától a felnőtt korig működtet ingyenes tehetséggondozási programokat. Ezek a hagyományos köz- és felsőoktatást kiegészítve nem csupán egy tudományterületet érintő, hanem interdiszciplináris jellegű tudást képviselnek. Az MCC emellett tudásközpontként is működik, mobilitási programokat szervez, ösztöndíjprogramokat biztosít, könyveket és tudományos írásokat jelentet meg, nemzetközi konferenciákat és vitafórumokat szervez.
2002-es magyarországi országgyűlési választás
A 2002-es magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a negyedik. Az első fordulót 2002. április 7-én, a másodikat április 21-én tartották.
2006-os magyarországi országgyűlési választás
A 2006-os magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után az ötödik. A két fordulót 2006. április 9-én és 23-án tartották.
A felhők fölött három méterrel (eredeti cím: Tres metros sobre el cielo) 2010-ben bemutatott spanyol romantikus filmdráma Fernando González Molina rendezésében. A Tre metri sopra il cielo című 2004-es olasz film feldolgozása, mely Federico Moccia A felhők fölött 3 méterrel (1992) című regényén alapul. A főszerepben Mario Casas és María Valverde látható.
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, rövidítve: MTVA a magyar állam által elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, melynek kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, tevékenységét a vezérigazgató irányítja. 2011. január 1-jén alakult.
Novák Katalin kegyelmezési ügye
Novák Katalin kegyelmezési ügye (köznyelvben csak kegyelmi ügy vagy kegyelmi botrány) 2024. február 2-án robbant ki, amikor kiderült, hogy 2023-ban Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette Kónya Endrét, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert segédkezett a felettese pedofil bűncselekményeinek eltussolásában azzal, hogy az egyik sértettet a vallomása visszavonására kényszerítette. Az eset jelentős közéleti felzúdulást okozott.
A Főtér a Magyar Televízió ismeretterjesztő sorozata volt, ami 1999 és 2010 között vasárnaponként futott az MTV 1-en. Minden epizódban egy település vagy tájegységnek a nevezetességeit mutatták be (leginkább Magyarországot), köztük a műemlékeket, néprajzot, a turistalátványosságokat, illetve az adott környék speciális ételeit, de előfordult, hogy egy teljes műsorban a bemutatott településen zajló ünnepségről, vagy más ott zajló nagy eseményről tudósítottak (pl.: a 2001. december 16-i soproni adásban az 1921-es Soproni népszavazás 80 éves évfordulója alkalmából tartott két napos rendezvénysorozatról tudósítottak.
1998-as magyarországi országgyűlési választás
Az 1998-as magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a harmadik. Az első fordulót 1998. május 10-én, a másodikat május 24-én tartották.
A Mi Hazánk Mozgalom (rövidített nevén Mi Hazánk) nemzeti radikális, euroszkeptikus párt Magyarországon. A legtöbb politikai elemző a radikális jobboldalra vagy inkább a szélsőjobboldalra helyezi őket, önmeghatározásuk szerint harmadikutasok. A pártot Toroczkai László és több, a Jobbik Magyarországért Mozgalomból kilépő politikus alapította a 2018-as országgyűlési választás után, miután a Jobbik felhagyott a radikális jobboldali ideológiájával.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (röviden MKKP) 2014 óta bejegyzett párt Magyarországon, azt megelőzően 2010-től egyesületként működött, első megjelenése pedig 2006-ra tehető. Célja, hogy a magyar politikai elitet parodizálva bebizonyítsa működésük visszásságait, bírálva a többi párt korrupt, pénzközpontú működését. Az MKKP működése során intenzíven alkalmazza az utcai művészet kreatív eszközeit, mint például az aszfaltrepedés-színezést.
1990-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. A választás feltételeit, a későbbi 1989. évi XXXIV. törvényt, a nemzeti kerekasztal tárgyalások során dolgozták ki.
Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.
1994-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1994-es magyarországi országgyűlési választás a második önálló választás volt a Harmadik Magyar Köztársaság történetében. A választást 1994. május 8-án tartották, a második fordulóra május 29-én került sor.
Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
Magyarország államformája 1989. október 23. óta köztársaság.